 |
|
|
|
|
|
|
|
Fórum
|
Vissza
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kedves bagira,
jó helyen kopogtatsz, ugyanis idén végre eljutottunk mi is a Gyimesek vidékére és az általad említett Fatányéros vendéglőben ebédeltünk (2 felnőtt és 3 gyerek), természetesen kint a teraszon, a gyönyörű táj és tiszta levegő miatt. (Mint utólag láttam, a benti részen korlátlanul dohányoztak, így ez az egyetlen negatívum lenne, de nem érintett bennünket, így eltekintek ettől).
Mi nagyon elégedettek voltunk, egy kedves fiatal lány szolgált fel, aki szerintem - tekintettel arra, hogy csak kb. harmadáig volt tele a hely - elég gyorsan hozta a rendelt ételeket/italokat, ill. az egyéb kéréseinket (csípőspaprika, mustár, gyereknek plussz evőeszköz, tál, szalvéta, stb) is azonnal teljesítette.
Ami az ételeket illeti, szerintem nagyon jók voltak, mind minőség (íz, tartalom, hőmérséklet), mind pedig mennyiség tekintetében. A parasztcsorba nagyon bőséges volt, úgyszintén a pacalleves. Másodikként (2 személyes) fatányéros tálat rendeltünk (kettőt), mindeféle sült húsokkal és plusszba pár miccset. "Megszokásból", rendeltünk egy külön adag köretet is de itt annyi köret volt eleve a tálakhoz, hogy elég lett volna az is. Egyedül a miccset nem osztályoznám közepes fölé, mivel olajban sütötték és kissé nyers volt a belseje (Amúgy én véresen/"angolosan" eszem pl. a sztéket, de ez nekem is nyers volt - meg is maradt kettő...).
Kávékkal, sörökkel, üdítőkkel, fagylatokkal együtt ha jól emlékszem 160 RON-t fizettünk (kb. 11e Ft), ami szerintem teljesen korrekt. Egy dolog biztos, ha még arra járunk, én biztosan ott fogok ebédelni.
|
|
|
|
Nem Huninak szánom, csak általában a települések névhasználatával kapcsolatban. Azoktól is kérdezném akik szerint automatizmus, hogy a saját hazánkhoz tartozó települések neve az utódállamok névhasználata szerint történik, meg attól is, aki sérelmezi, hogy miért nem fordítjuk le a település nevét magyarra. ( Még akkor is Csabaz, ha Nyárádtő a falu egyik végén sincs magyarul kiírva. Sajnos nem él már annyi magyar a faluban).
Miért automatizmus egy erdélyi helység román neve, amely 100 éve még (ezer év óta) magyar volt, amikor soha Magyarországhoz nem tartozó településeket, a mi kialakult szóhasználatunk szerint mondunk?
Bécset soha nem nevezzük Wien-nek, pedig bármely oldalról megközelítve, csak a német névvel találkozunk.
Venéziába sem megyünk soha, csak Velencébe, pedig ez még akár tévesztésre is adhatna alkalmat a Fehérvár közeli településsel.
Ugyanakkor magyar embertől lehet hallani, hogy Bratislavába megy, itt az erdélyitúrizmuson írta pár éve valaki, hogy Targu Muresben volt néhány napig.
Vigyi5-nek azért azt mondanám, ki szerint félretájékoztatjuk azt az először Erdélybe utazót, akinek magyar nevén mondjuk a települést, hogy én éppen fordítva látom.
Ha valaki először jár Erdélyben, és úgy jön haza, hogy Oradeánál ment át a határon, és látta Cluj-Napokát, és hogy elkerülje Targu Murest Ugheninél átment Ausieni felé, az semmivel nem kapott többet, mint ha „Olaszba” vagy „ Spanyolba” ment volna.
Az egyik kedves fórumtársunk mondta egyszer beszélgetés közben, hogy ők fél évig készülnek a nyári Erdélyi kőrútra, áttanulmányozva a településeket, a látnivalókat, meg azt, hogy mivel kapcsolódik a történelmünk az adott helyhez. Mert csak így érdemes Erdélybe menni ( egyébként máshova is) Aztán meg fél évig feldolgozzák a látottakat.
Huninak annyit, hogy Maroshévizre már a magyar világban is használták a Toplica megnevezést.
A Szentegyháziaktól ( így általánosságban) pedig csak akkor hallottam a Vlahita megnevezést, amikor elmesélték, hogy a valamikori Szentegyházasfalu elnéptelenedése után hogy lett Oláhfalu a nép száján az egyetlen ott megmaradt Oláh nevü család után, és hogy lovagolta meg ezt a névhasználatot a román impérium, bizonyítva, hogy a település ősi románlakta hely. Így lett a román neve az Oláhfalu után Vlahita
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Köszönöm Kati!
Tudod elég nehéz magyarul helységnevekről beszélni,mikor az ember rendszeresen évente többször is jár a Erdélyben,és ahová mi járunk (4600 lélekszám) sokan mondják azt,
Maroshévíz helyett Toplita
Szentegyháza helyett Vlahita (sok ismerősünk él ebben a faluban is és ők is románul mondják,bár már kérdeztem,hogy miért,mert könnyebb kimondani volt rá a válasz)
Zeteváralja helyett Zsigmondtelöp
Dicsőszentmárton helyett Tarnaveni
Borrév helyett Buru (ezt Torockón hallom) és stb.......
De jelen esetben elkövettem azt a hibát,hogy a beszámolómat nem otthon írtam,hanem bent a munkahelyemen és a tegnapi nap kicsit húzos volt, nem is figyeltem rá hogy románul írtam.
De sajna vannak itt olyanok,hogyha valaki egy kicsi hibát követ el, rögtön lecsapnak és csámcsognak!
Ezért kértem Edét, hogy törölje a hozzászólásomat.
De köszönöm Neked,
Huni
ui: Ettől függetlenül, még az idén biztos megyünk vagy 3x-4x (szüreti bál,fesztivál,síelés)
|
|
|
|
Szerintem se vedd ennyire a szívedre a dolgot, vedd már észre, hogy kicsit csak viccelődünk veled! (Habár Nyárádtő azért talán még ki van írva magyarul is, de erre most azért nem mernék mérget venni.)
Székelyföldön szerencsére nincs gond a magyar kiírásokkal. Azon a vidéken utazva a szemem már automatikusan ki is hagyja a romány elnevezéseket, a legt9bb falunak nem is tudom az idegen nevét.
A gondom főleg a szórvány vidékeken fordul elő. Szegedről kiindulva nem nagyon tudom kikerülni a dél-erdélyi utat, ahol csak nagyon elvétve fordul elő magyar helységnévtábla. Sokszor végigjártam már ezt az utat, a legtöbb falu magyar nevét már megtanultam, mégis akad néha egy-egy kérdés bennem, hogy mi is ez magyarul. Általában az útitársam kezébe adom a Magyar Élettér Alapítvány - www.magyar-eletter.hu - atlaszát, hogy segítsen ki abból ilyenkor.
A másik megoldás lenne, amiről már többször is írtam ezeken az oldalakon a magyar nyelvű GPS szoftverek kifejlesztése, terjesztése. Az újabb szoftverek már tudnak részben magyarul is, de még nem tökéletesek. Ráadásul az újabb szoftverek nem mindig komtabilisek a régebbi készülékekkel, de azért egy újabb Igo verzió miatt nem biztos, hogy azonnal le akarom cserélni a régebbi GPS készüléket.
Én továbbra is valahol azt tartanám jó megoldásnak, ha a Magyar Élettér Alapítvány magyar nyelvű autós atlasza alapján egy GPS szoftvereket gyártó cég elkészítené Szent István országának magyar nyelvű GPS szoftverét (ahol legfeljebb csak zárójelben szerepelnének az idegen elnevezések), majd ezeket valamilyen kereskedelmi forgalmazásba hozná. Ez állítólag nem olyan nagy munka, remélhetőleg üzleti sikert is hozhatna a készítőnek. A papír alapú atlaszok forgalma alapján legalábbis van erre ma már remény, amikor is már egyre jobban elterjednek a GPS készülékek.
Tehát továbbra is írj MAGYAR nyelvű élménybeszámolókat, mert én legabbis szívesen olvasom mások tapasztalait.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sziasztok!
A hétvégén érkeztünk haza Székelyföldről. Ha lehet, és van kit érdekel, leírnám a tapasztalatainkat. A matricát a határ után az egyik normális bódénál vettük meg. Váradra nem mentünk be. Az elkerülő út viszonylag jónak mondható. Egy éjszakát Torockón töltöttünk a Babi panzióban, a többit Zetelakán Szabó Béláéknál a Hajnalka vendégházban. Mindenkinek mindkét szállást csak ajánlani tudom.
A Torockóra vezető út, Borrévtől szörnyű, de aki tudja, hogy mi vár rá Torockón, az biztos, hogy nem bánja meg az araszolást. Sajna jóformán csak 1-ben lehet haladni.
A Tordai sóbányát ajánlom mindenkinek, mert ahhoz képest, amilyen volt egy pár éve,(nem sok látnivaló) most gyönyörű lett. Mi gyalog mentünk le, mert ugyan is hiába van lift, amibe 7 fő fér be, kígyózott a sor le is, s fel is. Tordán vigyázni kell, mert a város fel van túrva, így aki most jár először tuti, hogy eltéved. Korondon nem lehet keresztül menni, mert csinálják a fő utat. Jobbra le kell térni és úgy lehet Udvarhely felé menni.
Balavásár-Szováta-Farkaslaka-Udvarhely semmi extra minden rendben. Farkaslakán nagyon finom lángost lehet enni, és mi itt is vásároltunk.
A Madarasi Hargitára 25 ezer Ft-ért vitt fel a traktor 30 főt. Kicsit kényelmetlen volt, de kényelmesebb, mint ha gyalogolni kellett volna. Visszafelé a Hargita lábánál saját magunk fogtuk a pisztrángokat 25 RON/kg-ért, amit aztán otthon megsütöttünk. Gyilkos tó Békás szoros. Örült sok ember van pl. egy őszi kiránduláshoz képest. Sajna a szoros mellett folyó patakocska, megint csinált egy két útszakadást. A román sofőrök a 40-es tábla ellenére száguldoznak. De ők már csak ilyenek.
Szent Anna tóhoz vezető út Kovásznai szakasza továbbra is kátyús sajnos nem kicsit. Fentebb már ok. Gyalogolni kellett lefelé kb. 1 km-t, mert péntek lévén annyian voltak, hogy a parkoló már délelőtt 10-kor megtelt.
Csíksomlyón szokásához híven szakadt az eső, de aki most látta először annak így is tetszett. A Szárhegyi kastély is csodás volt, bár Szárhegy előtt az út még mindig eléggé gödrös.
Zetelakáról Libánon keresztül Gyergyóba tökéletes az út és a táj........ Hm
Énlakára mi Keresztúr felől mentünk Gagy felé. Mondanom sem kell, hogy a madár nem járt arra, viszont a táj gyönyörű volt. Énlakáról Farkaslaka felé az út köves néhol elég rossz, de nem szabad akkora kerülőt tenni, mint amit mi megtettünk.
Hazafelé Vásárhelyt elkerültük Ungheni felé, aztán Tordánál felmentünk az autópályára és így Kolozsvárt is elkerültük. Sajna egy csúnya balesetet is kifogtunk Körösfő előtt, de szerencsénk volt, mert el tudtunk jönni a roncs mellett. Sajnálom azt az osztrák családot, akikbe belecsapódott egy román audis. De hála Istennek, hogy az egy hét alatt több baleset nem történt.
Mindenkinek további szép nyarat kívánok,
Huni
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|