 |
|
|
|
|
|
|
|
Fórum
|
Vissza
|
|
|
|
Szia!
Én Gyergyóban javasolnék szállást ha a Gyilkos tóhoz szeretnétek kirándulni.
Mi már két alkalommal száltunk meg a Filó Hotelben amleynek ***telefonja (+40) 266/363-274, és (+40) 743/700-094.***
Minden igénynek megfelelő a szálloda és szerintem
nem is drága mert 20 eurót fizettünk egy 2 ágyas szobáért egy éjszakára. A szállóhoz
tartozik egy étterem is, és amikor este visszatértünk a Gyilkos tói kirándulásról ott vacsoráztunk. Az étel árak ( sült + köret+savanyú) azok kb 15-25 lei között vannak, legalább is amiket mi szoktunk enni. Én nem szoktam leveseket enni de a párom az igen és az is 3-5 lei volt, persze amit a Filoban hoztak az leveses tálban volt és nem csak egy személyre
volt számítva. Mi gyakran mentünk át Gyergyóból a Basa fogadóba ( Borzont) ami nincs messze és az ottani ételekről olvashatsz rengeteget erról a honlapról. Egy élmény. Kezdve a házi kenyeret, és a tepsis csülök, meg a sok házi jellegzetesség, és 2007-ben
17-20 lei között volt egy adag, aminek amennyiségét alig lehet elfogyasztani olyan nagy adagok voltak. Ami biztos, hogy az éttermi árak ott valamivel olcsóbbak mint itthon.
Mi körúton voltunk már két alkalommal is mindig éttermekben étkeztünk, de sehol ( Torockó, Szováta, Parajd, Csíkszereda, Borzont,Gyergyószentmiklós,Sepsiszentgyörgy,Tusnádfürdő, Kézdivásárhely) nem volt problémánk az éttermekkel. Nagyon jó ételekt ettünk és mindig az étlapról pont ami szimpatikus volt azt választottunk.
Az úthaszálati díj 30napra 6 euró, ezt is itt olvastam a honlapon, mi voltun áprilisban de csak 7 napos matricát vettünk 3 euróért.
Jó utat és jó szórakozást.
Margó
*** - moderator
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szegediként kifelé menet általban én is a déli utat használom. Átkelésként Nagylaknál nincs probléma. Még a csíksomlyói útnál is egy pillanat alatt átértünk (pedig tartottam tőle, hogy tömeg lesz).
Onnan jó úton, tempósan lehet bejutni Aradra, ahol léteznek MOL kutak, lehet vásárolni matricát, tankolni. Talán annyi, hogy nem látom értelmét az Aradot elkerülő utat használni. Szerintem nyugodtan be lehet hajtani a városba, mert időben az sem veszteség. (Pünkösdkor az elkerülő utat választottam, de ahol ez az út visszakanyarodik a dévai útra több kilométeres dugó alakult ki, mert csak lámpa engedte a forgalmat. Meg is fogadtam, hogy legközelebb nem választom ezt az elkerülő utat, mert semmivel sem haladósabb.
Arad után aztán a jól ismert Lippa-Déva-Alvinc-Gyulafehérvár-Tövis-Balázsfalva-Kiskapus-Medgyes-Segesvár-Héjjasfalva-Székelykeresztúr-Székelyudvarhely útvonal adja magát..
Déva előtt, a Maros hídjánál (Szakamás) van egy hídépítés, ami miatt csak felváltva engedik a forgalmat, de elviselhető a várakozás mértéke (májusban legalábbis úgy jött ki nekem a lépés).
Balázsfalvát elhagyva érdemes óvatosan hajtani, mert még most is léteznek azok a nagy vízátmosásos kátyúk (sötétben, nagyobb sebességgel rájuk hajtva kész tengelytörés).
Jó utat!
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szép utatok volt Rozmary.
A kézimunkés lányok, asszonyok egyébként is jó társaság. Fogékonyak mindenre. Volt alkalmam egyszer egy kézimunkakörös társaságnak egy tanulmányi utat szervezni. Sajnos ekker kevés volt az idő, hisz mindössze 4 nap ált a rendelkezésre, így csak a közeli, de legjellegzetesebb területet tudtam nekik megmutatni.
Kalotaszegen Zsobokon voltunk, hisz a Kőrősfői "zsibvásárban"árult kalotaszegi varrottasok 80%-a Zsobokon készül. Két napig volt alkalmuk tanulni a lányoknak a varrottas készítés technikáját. Nagy lelkesedéssel csinálták.
Kőrösfőn, a menyasszonyi gyöngypárta készítést szerettem volna megmutatni, de hát ez ott már csak téli elfoglaltság, hisz nyáron Kőrősfőn már nem érnek rá kézimunkázni az üzlet miatt.
Vista meg, az igazi gyüngyfüző paradicsom kiesett az utvonalból. Egy napot pedig mi is Torockón voltunk, ahol a nőegylet kézimunkázói a csipkeverést mutatták be.
A rövid idő miatt így nem sok mindent lehetett Erdélyből megmutatni. Azért a Székelykőre a Bátrabbak felmentek, és ez az egy csoport volt, akit sikerült rábeszélni, hogy a Tordai- hasadékon végigmenjen. Általában csak a Balikó-várig, a barlangokig sikerül elcsábítani az embereket.
Ők még arra is vállalkoztak volna, hogy a gerincen jöjjenek vissza, csak már késő volt ehhez. Így csak az első csúcsig mentünk fel, hogy Magyarpeterdet madártávlatból láthassuk.
A nagyon szép élménybeszámolódhoz csak pontosítás képen szeretném megemlíteni, hogy Arad nem erdély kapuja. Bár a mi értelmezésünkben minden romániának adott terület Erdély.
Sajnos átvettük, és belénk rögzült a a Román szóhasználat.
Arad a Partiumhoz tartozik, ha Erdély déli kapuját akarnánk mondani akkor az Dévára kell tenni, hisz a történelmi Erdély a Királyhágó-Déva vonaltól kezdődik. Ragaszkodnak is ehhez az erdélyi emberek.
Maradjon meg nekünk is így az emlékezetünkben.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kedves Nyilas !
Az egyházi épületek sajátságos felhasználásához fűzném a következő élményemet :
Május 10.-én Torockón jártunk, ahol e napon szentelték fel a főtéren az ortodox templomot.
Azt, hogy a lakosság vallási hovatartozása mennyire ad létalapot ezen épületnek, és mennyire inkább politikai döntés, azt mindenki saját belátására bízom,és nem akarok felesleges indulatokat szítani ,de körülmények számomra igen megrázóak voltak.
Az amúgy csendes kedves kis falu, olyan harsogóvá vált, hogy a kihangosított szertartás a
Székelykő csúcsán is hallható volt.
Ami még ennél is visszatetszést keltőbb volt, az esemény fényét kb.10 redőr és egy
szakasznyi gépfegyveres (nem díszegyenruhás) katona "emelte".
Szerencsére a helyiek vendégszeretete és kedvessége próbálta feledtetni ezt a furcsa párhuzamot Isten és a fegyverek között, valamint a Székelykő sziklái is barátként (bár izzasztó barátként) fogadtak.
Ennek ellenére, vagy talán épp ezért ajánlom mindenkinek ezt a gyönyörű kis falut, ami üdítő élményt biztosít rohanó napjainkban. Érezzék a helyiek is, és mi is az összetartozás élményét.
Békés napokat és jó kirándulást kívánok Mindenkinek.
Sanyi
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Néha tényleg úgy vagyunk mi itt a fórumon, hogy beszélünk sok mindenrők, és átsiklunk konkrét kérések felett. Sokan vannak itt, akik jól ismerik erdélyt, és éppen ezért nehéz programot adni, mert mindent tudnának ajánlani.
Egy kis történelem. Az egész erdély, nem egy kis, hanem egy nagy történelem, egy ezer éves nemzet történelme, Minden sziklájához, minden várromához, épületéhez egy nép mesékbe zárt történelme kötödik. Még a hagymakupolás templomokhoz, a magyargyilkos Avram Janku szobrokhoz, a levésett feliratokhoz is, mert helyükön valamikor magyar szobor, épület vagy egyéb alkotás ált.
Előző kérdésedből nem derült ki, hogy Marosvásárhely a bázis, és onnan akartok kirándulásokat tenni, vagy csak oda érkeztek és tovább mentek.
Hát akkor Marosvásárhely, és t9rténelem.
A mai Rózsák tere, a főtér, a hajdani Piac tér arculata a XX sz. elején Bernádi György polgármestersége idején alakult ki. Ő építtette a tér déli szegletében levő Kultúrpalotát, aminek diszítései, szobrai festményei, freskói, és a festett úlomüveg ablakai végigkísérik a magyar történelmet.
Tetőszerkezetét, ugyanúgy, mint a mellette levő régi városházát is pécsi Zsolnai majolika cserepek fedik.
A tér északi végét az ortodoy katedrális zárja le, amely az 1822-ben a székely ezermester Bodor péter által készített, majd az 1900 as évek elején elbontott zenélő kut helyén épült. Sajnálatos példája annak, hogy lehet egy egyházi építményt egy uralom alá került nép elleni gyülöletkeltésre felhasználni. A templom előterében levő freskükon diszmagyarba öltözött magyrok kinoznak és vernek szegény román parasztokat..
A tér további főalakja a Kossuth szobor helyére felállított román nemzeti hős Avram Janku szobra. E nemzeti hős nevéhez főzödik Torda, nagyenyed és a maros mente polgári lakosainak legyilkolása 1849-ben.
A bólyai utcán a Bólyai líceum előtt ál a Két Bólyai szobra, kissé feljebb a Teleki-téka, Teleki Sámuel híres könyvgyüjteménye, amely avatott kezekben felbecsülhetetlen értékü gyüjtemény lehetne.
Ugyanebben az épületben található a bólyaiak emlékszobája, bizonyítandó, hogy ebben az országban nem csak a más fajtáju emberek voltak nagy alkotásra képesek.
Feljebb, a vár alatt ál a ház, ami Bem tábornok főhadiszállása volt. Innen indult aztán a fehéregyhézi (segesvári ütközet) csatába.
A várban álló templom volt a szinhely, ahol 1571-ben megerősítették a Tordai országgyülésen1568ban a világon elüször törvénybe iktatott vallásszabadságot.
Ha a várostól északra kirávndulást tesztek sorba a falukba meg lehet álni. Sáromberkén van a teleki család sírboltja. Itt nyugszik Teleki Sámuel a Teleki téka alapítója, de itt van a nyughelye a másik teleki Sámuelnek, az afrikakutatónak is, aki a szintén a faluban levő barokk kastélyban lakott, és itt örizték a híres afrikai trófeagyüjteményt is, amig olyan emberek kezébe nem került akik értékét nem értve szétrombolták. Ma még meglévő darabjai a görgényszentimrei Bornemissza kastélyban vannak.
Gernyeszeg a következő falu. Központjában a barokk Teleki kastélya Gödöllöihez hasonlíthó.
Hajdan gyönyörő angol, francia ésa japánkertet a befogadására nem képes társadalom ugyanúgy tette tönkre, mint minden más készen kapott építészeti értéket.
tovább haladva Szászrégen után egy varázslatos világba érkezel. A Kelemen- és a Görgényi havasok vulkanikus hegyvonulatai között magának utat vágó Maros csobogása kíséri utadat. Már marosvécs környékéról láthatod elötted a távolban a lapos hegyormot. Mint ha valóban egy gigantikus zsámoly lenne. A ass Albert regényben számtalanszor emlegetett Istenszéke. Hisz itt a maros két oldalán zajlik a trilógia, a Funtineli boszorkány cselekménye.
Marosvécs, a Kemény család birtoka. Jelenleg még mindig értelmi fogyatékosok foglalják el. Kemény János, itt ebben a kastélyban alapította meg a keszthelyi helikon mintájára. az elszakított országrész irodalmi körét, az Erdélyi helikont, amelynek többek között Wass Albert is tagja volt. Síremléke ezért is került ide, hamvainak egy részével, a Kemény kastély kertjébe. Kis emlékszoba is van a faluban a kemény családról, és egy csodálatos, idős tanító, Fábián Feri bácsi szakavatott ismertetést ttud tartani a kemény család sorsáról, történetéről. Ha arra jártok ajánlom keressétek meg őt, mert feleségével Sárika nénivel, talán az utolsó képviselői annak az erdélyi embertipusnak, ami jellemezte az itt élő embereket, és ami sajnos az ő korosztályukkal sírba szál.
És bár ahogy mondod, nem kell kitüzni a zászlót az Istenszéke tetejére, de a Bisztra, a szalárd, az Ilva patak vülgyében csodás tórákat tehettek. Rajtatok , és a teherbírásotokon múlik meddig mentek el. A környezet csodálatos élményeket kínál.
A Maros völgyét Maroshéviznél hagyjátok el. a folyó ide délról érkezik Gyergyó felöl. Elmehettejók itt tovább balra a csodás Borszéki hágó felé, Borszékre, ill a régi XIX sz. végén, XX sz. elején kiépült akkor európai hírő, és szinvonalu fürdővárosba. A látvány lehangoló. Példája annak, hogy egy magas kultóráju társadalom uralma alá kerül egy annak befogadására képtelen népelemnek, akmely nincs felkészülve annak befogadására. Romok, és rombolás. A hajdan impozáns villák, a szemet gyönyörködtető fa épületek elkorhadva, beszakadt tetővel merednel az ég felé. közéjük építve, a szintén elhanyagolt, romos állapotu, lapos tetős, szocreál , beton és vaspotálu épületek. A lehangoló látvány ellenére meg kell nézni, mert romjaiban is mutatja egy magasabbrendü kultúra emlékeit..
A hely viszont gyönyörű. Hatalmas sétákat lehet tenni, bejárni a környéket, felkeresni a borvizforrásokat. 14 forrás található itt a területen.
Ha tovább haladsz Borszéktől kelet felé, a Tölgyesi szoroson keresztöl beléphetsz Romániába, és a Békási viztározó megkerülésével Békás település felöl a Békási szoroson keresztöl visszajutsz Erdélybe.
Meg kell álni a Békási-szorosban, letenni az autót, és gyalog járni végig.
Egyszer egy csoportnak azt mondtam, hogy megrendítő élmény a Békási szoros. Azt kérdezték, mit értesz azon, hogy megrendítő. Nem mondtam rá semmit. Amikor végigjártuk, azt mondták, most értették meg.
A föléd tornyosuló 200 m magas sziklafalak, a néhol csak alig három méter széles hajtűkanyarok, a zúgó Békás patak élményét visszaadni nem, csak átélni lehet.
Tovább, a Gyilkos tó. Igen, itt is mint a Békás szorosban, amit nem szeretsz a túrista özön. A békási szorosban megéri az élmény miatt. Itt kikerülhető, hisz a túristák a tó ut felöli oldalán tömörülnek. Ha a természetet kedveled, tedd le az autót, kerüld meg a tavat, és magányra lelsz. A természet csendje kárpótol as túlpart nyüzsgéséért.
A tó belső oldaláról egy túristaösvény vezet az 1600 méter feletti Likas-tetőre. Könnyú túra, a gyerekeitek élvezni fogják, ti pedig kibirjátok.( A 8-11 éves gyerekeink valahogy mindig jobban bírják az ilyen utakat mint mi.)
A Gyilkos-tótol tovább indulva Gyergyószentmiklósra érkezel.
Apafi Mihály fogadta be, és telepítette le a Moldvából elöldözött Örményeket Gyergyószentmiklósra. Mára már megfogyatkozott az örmény közösség, de ál még az örmény templom, amit érdemes megnézni. Ugyancsak nem kihagyható a múzeum, aminek szép küzetgyüjteményi kiállítása van.
Gyergyó Erdly talán legzordabb része. Gyergyóról azt mondják, hogy hat hónapg rossz idó van, a másik hat hónapban megnincs jó idő. A gyergyói ember élete ezért állandó harc az elemekkel, a kemény telekkel, a sovány gyergyói földel. Talán innen is ered a nóta, "szegény székely kalászokból keserű a kenyér". Kérges kezü, kemény nép a gyergyói székely. Magyarságához, katólikus hitéhez erősen ragaszkodó. Bele is tört a bicskája János zsigmondnak, amikor ét akarta téríteni az unitárius hitre. Meg is ötközött velük, csatát is vesztett.
Ki is vívta magának az előjogot a Gyergyóalfalui közösség, hisz azóta is első kelyen álhat a csíksomlyói búcsun, hisz a Gyergyóalfalui István pap volt a felkelés mozgatórugója.
Gyergyóbol a G9rgényi havasokon átkelve, a Bucsin tetőn keresztöl jöhetsz vissza a Sóvidékre, parajdra.
És ha már erre jársz ne mulszd el betérni Borzontnál a Basa fogadóba. Idestova 150 éve fogadja az elfáradt utazókat, vagy a környék csak mulatni vágyó székely legényeit ez a fogadó. Kiváló konyhábal, barátságos kiszolgálással, kedves, csinos, népviseletbe öltözött székely lányokkal. a Családias hangulatával.
Valyon konkurenciát teremt e neki, a néhány száz méterrel arrébb épült Rubin fogadó, A rönkökból készült épület valóban inpozáns. Az étterme minden igényt kielégítő Élőzenéje ugyanazokat a magyar nótákat játsza, mint amikre mulathatunk a Basában is. De valyon az elekrtronikus erősítő, a szintetizátor, az énekes hangszóróba énekelt hangja tudja e azt a hangulatot biztosítani, mint a Basában zenélő harmónikás és hegedüs? Tud e majd a spontánul összeverődött Magyar, és székely csapat őgyn egymás szájába adni a közös dalainkat, mint amikor néhány éve a székelyek elakadva egy nótában odaszóltak, hogyx "na magyarok segítsetek". Mert lehet végigjárni Erdélyt, meglátni, megcsodálni a gyönyörű tájat. De megismerni, csak egy ilyen közös nótázáson lehet, amikor egymásra csodálkozunk, hogy azonos a gondolkodásunk, a dalaink a meséink, qa szokásaink. És aki ezt átélte, amnnak mondhatja a politika, hogy aki a határon tól lakik az román.
A Sóvidéket Parajdnál éred el.
Parajd az edélyi sóbányászat központja. a Hírek szerint a többszéz méter vastag sóréteg olyan mennyiséget tesz ki, hogy a föld lakosságának sószükségletét 200 évre fedezni tudná. A bánya egy termelésből kivont, szabadon látogatható részén, részén gyógyászat i központ mőködik. Légzőszervi megbetegedéssel, orvosi javaslatra kúraszerüen vehetnek itt a betegek gyógyulást.
Szováta a szomszédos település. Szováta fördő, Borszékhez hasonlóan a XIX sz. végi, XX sz eleji fürdőkonjunktóra terméke. Híre ugyancsak az európa felkapott fürdőhelyei közé emelte a maga korában modernnek számító fürdőhelyet. Épebben maradt meg mint Borszék, hisz a két utcányi villasor, a Fenyó ut és a Rózsák úrja, szinte a XIX-ik százdfordulóra visz vissza bennünket. Szépen karbantartott, az utóbbi időben felőjjított, és belsőleg modernizált villasor vezet a gíógíászati központként is mőködő Medve tóhoz. A tó környezetében a Tájba nem igazán íllő szállodakomplexumok ugyan rontanak az összképen, de sajnos ez a modern korunk velejárója, elkerülhetetlen .
A medve tó fördőkörnyezete viszont az utóbbi tíz évben kultúráltan kiépült, és érdemes kipróbálni a közel 25% koncentrációju sóoldatot. Bár szezonban itt is tóristatumultus van, de aki ezt nem kívánja, nagy sétákat tehet a tótól távolabb levü erdőben, felfedezve a számtalan kis tó, és a sósziklák nyujtotta élményeket.
Marosvásárhelyre visszaérhetsz a Nyárád menti uton Remete, Deményháza, Nagyernye felé. Itt egy kis kitérővel útba ejtheted Vármezót, ahol a halászcsárdábanlegfinomabb pisztrángot tálalják eléd. Fokhagymaszósszal, és leőblítve egy üveg Csiki vagy Hargita sörrel. De ha úri kedved úgy kívánja, magad is kifoghatod az ebédre valót
Ebéd után megéri egy séta a Nyárád csobogó mellékágait kísérő árnyas fák alatt a számtalan kis tó partján, a madárdaltól hangos erdőben.
De gyegyóból elmehetsz Udvarhely felé is. A nyáron már járható libáni úton. A Libáni kőbányától visszatekintve, beláthatod az egész gyergyói medencét. Már, ha szerencséd van. 10 esetből nyolcban ugyanis, csak egy ködtengert látsz .
Helyi legenda szerint a tatárok is csak egyszer t9rtek be a gyergyói medencébe, mert a többi alkalommal, amikor meglétták a nagy szörkeséget azt hitték hogy ez már itt a világ vége.
Libánfalva, és Sikaszó igazi hegyvidéki település. A Görgényi hegység és a Hargita közötti völgyben, a Sikaszó patak mentén elnyúló, szétszórt kis falvak, mint egy érintetlen mesevilág élik a maguk kis elszigetelt életét. A XXI szban villanyvilágítás nélkül Tündéri kis gyerekek tanulják , magyarul a tudományt a sikaszói iskolában. Hat szem kis magyar palánta egytől negyedik osztályos korig. Értelmesek barátságosak . ember válik belőlük. Magyar ember.
Udvarhelyen Megnézheted a Székelytámadt vár maradványait. A románok által soka támadott szoborparkot, ahol a magyar történelem legjelentősebbnek itélt alakjai láthatók. Attilától, a legújabbig, akinek a nevét sem szabad feltüntetni, aki csak "A bujdosó székely" névvel szerepel, de mégis tudja róla mindenki, magyar is, román is, hogy ö az író. a románok által távol létében, bizonyítékok nélkül, halálra itélt, háborus bűnösnek nyilvánított, győlült magyar.
Ő, aki olyan szépen ír, egyszerű román emberekről, ahogy született román sem, és akinek egyetlen bűne volt, hogy nem volt hajlandó megtagadni a magyarságát. És sajnos ez még magyarországon élü sokak szemében is bűne.
Visszajuthatunk innen is a sóvidékre. Szejkefürdő az első hely ahol meg kell álnunk. Itt, a domb oldalában alussa örök álmát a görög ősökből izig vérig székellyé vált, nagy bajuszú Orbán Balázs, a Közeli Lengyelfalva szülötte. Sirjához, most már, az eredetileg adományozott 7 után 12 székelykapun keresztül vezet az út. Emlékét örökké őrzi, az általa írt, a székelyfőld máig legteljesebb leírását tartalmazó könyvsorozat," A székelyföld".Tovább haladva Farkaslaka következik. A 2005-ős tragédiát soha nem lehet kitürülni a falu életéből. A békésen csordogáló Fehér Nyikó négy méteres árhullámmal árasztotta el a falut. Menekülni nem lehetett előle, csak fölfelé vezetett út. Már akinek volt fölfelé. Szekereket, autókat, egész pajtákat sodort el az áradat. És hét embert is. Anyát, az őt menteni akaró gyermeke kezei közül tépve ki. Soha nem felejtheti, akinek át kellett élni.
És nem felejtheti soha senki a falu nagy fiát, Tamási Áront sem. Nevét örökké megőrzi sok egyéb mellett a legismertebb, az Ábel trilógia.
Háza látogatható emlékhely Füldi porhüvelye. kívánséga szerint a két "cserefa" között nyugszik a templom mögött, az út mentén. Előtte a két Szervátius által egy kőtömbből faragot emlékmű ál.
Korond, a fazekasközpont. A valamikori elragadó, barátságos fazekasfalu, a székelykapus portáival, ahol szinte mindenhol megtekinthető volt a fazekasmesterség csínja-binja, mára izléstelen bóvlikat árusító zsibvásárrá züllött. De még mindig létezik náhány generációkon keresztül öröklődő üzem, ahol igazi népmővészeti munka folyik. Ahova be lehet menni, és nyomon követni a fazekas munka fortélyaitJózsa János tányérjai, korsói, vázái, Pál Magda művészi munkái, pál Ambrus Cserépkájhái még mindig mővészi értéket képviselnek.
De elmehetsz Gyergyóból Csíkba is.
Utközben megálsz tisztelegni Madéfalván a legyilkolt székelyek emlékműve előtt. Mert katona kellett Mária Teréziának. A 15 éves háborő emésztette az emberanyagot, hát adjon a székely katonát. A székely meg nem akart osztrák katona lenni.
1764 jan 7re virradó éjszak Buccov tábornok Osztrák csapatai 200 székelyt gyilkoltak le megtorlásul. A madéfalvi veszedelem után elindult a székely menekülthullám. Ki át Moldvába, ki csak a kárpátok zord, hegyei közé. Ez a menekülthullám alakította ki aztán a gyimesi településeket, a Gyimesi csángóknak nevezett népcsoportot.
Az utolsó csíki székely falu Szépviz után kapaszkodik fel az ót, a Kárpátok gerincére, a gyimesi hágóra. Innem keletre, már lefele vezet a Gyimesek völgyébe. Három gyímesi falu terül el itt, jellegzetes településszerkezettel. Patakország. Hisz a település a szűk völgyben csak az elágazó patakvölgyek beépítésével terjeszkedhetett.
A völgy a Tatros patak vülgye. Forrása az első Gyimesi falu, gyimesfelsőlok határában található, és egyre izmosodva a bele csatlakozó patakok erejéből tör utat magának a hegyek közé szorult gyimes völgyben, ki egész a határig, és tól azon, hogy bent Moldvában egyesüljön a Szerettel.
Gyimesfelsólok Északerdély visszacsatolásával vált jelentős településsé. Itt épültek fel a Határőr, és hegyivadász egységek laktanyái, A tiszti lakónegyed izléses, a tájba illeszkedő házaival, és a megnövekedett igényeknek megfelelő infrastruktúrális ellátással. Iskola, korház. De itt épült meg az háborus éllapotok között, a visszacsatolt részeken a kérpátok vonalán megépített védelmi rendszer, az árpád-vonal egyik megerősített erődje is.
A háboruban, vagy utánna felrobbantott erőd( egyesek szerint a visszavonuló magyar katonák, mások szerint már jóval később a románok robbantották fel) maradványait, ma Bagolyvárként emlegeti az itteni lakosság.
A legutolsó falu Gyimesbükk. Itt van a határ, az ezer éves Magyarország határa. Vár állott valamikor közvetlenül a határon a hegygerincen. A Rákóczi vár. Mert minden keleti határunkon ált egy Rákóczi vár.
Valójában Bethlen Gábor építtette, és inkább megfigyelő őrhely lehetett, mint védelmi erődítmény. Meredek lépcsó vezet fel a ma már romokhoz. A múlt sz. elején, még a korabeli fényképek tanusága szerint jó állapotban áltak a falak. A gerincen végighaladva, még megtalálhatók a gömbkupola alaku számozott határkövek. Hasonlóak ahhoz, mint amit a legkeletibb vasúti örházunk, a Magyar Királyi Államvasutak 30 sz úrháza sarkán is láthatunk.
Mert vasúti őrház romja ált itt a Rákóczi vár romja alatt a határon. Magyarország legkeletibb vasuti örháza.
1895 ben határozta el a MÁV a Székely Körvasuthoz Csatlakozó szárnyvonal, a Csíkszereda, Gyimesbükk vonal megépítését. A nehéz terepen, a korabeli tehnikával, számtalan sziklaáttöréssel völgyhiddal , és az 1223 m hosszó Lóvési alaguttal tarkított építkezés a magyar vasútépítés kiemelkedő teljesítménye. A gyimesbükki állomás impozáns épülete, a mai elhanyagolt állapotában is méltó ehhez a hatalmas ápítkezéshez. A vonalat két év múlva1897-ben adták át, és újabb két év múlva a román fállel való megegyezés után Kapcsolták össze a román vasúthálózattal a Gyimes-Palánkai vasúti átkelőt. A közvetlenül a vasut mellé épített, a múlt években romokban omladozó őrház, egy nyugdíjas tanár, Deáky András jóvoltából megmenekült az elmúlástól, és az ő, a gyimesbükki önkormányzat, ésmagyarországi magánszemélyek adományaiból felújították.
Ál tehát ez az egyik legkeletibb emlékünk. A falut ugyan 1952ben Leszakították az évszázados kötődésétőlé, hisz Csíktól a romániai Báko megyéhez csatolták, de a magyar gyökereitől elszakítani nem lehet, amíg a lakosai és a mi szívünkben magyar marad.
Engem meg a moderátor ki fog végezni.
Látod, ezért nehéz feleletet adni arra, hogy mit érdemes megnézni, hova érdemes elmenni. És ez még mindig csak egy kis része annak, amit el kellene mondani Székelyföldről.
Sok szép élményt kívánok: A Nyilas
|
|
|
|
Szia
Mi annakidején először Zetelakán szálltunk meg Antal Kláriéknál. Mindennel elégedettek voltunk (3 gyerekkel mentünk) . Innen gyönyörűen körbe lehet utazni Székelyföldet (Szováta, gyerekeknek érdekes kmég a parajdi sóbánya) , Gyimesek, Gyergyó, már tökéletes a parajd gyergyó közötti út is...Kisebb túrákat tehettek a Hargitán, kirándulhattok Sikaszónál....
Ha hazafelé még lesz egy napotok, ajánlanám hogy álljatok meg Torockón Deák Tulit Zsuzsiéknál is. Kirándulni , túrázni ott a Székelykő, hasonló korú gyerekekkel megmásztuk.
mindkét cím fent van az oldalon, de biztos hogy nagyon jó szállásokat találtok még Farkaslakán, tibódon is.
Jó utat
Halina
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
