Radnai-havasok - Munţii Rodnei - Rodnei Almen
A Keleti-Kárpátok északi csoportjához tartozik, annak is legmagasabb, leginkább alpesi jellegű hegysége.
Azokat a hegyeket, melyek három oldalról körbeveszik a Máramarosi-medencét - Gutin, Cibles, Radnai-havasok, Máramarosi-havasok - Máramaros hegyeiként is szokták emlegetni.
A hegység főgerince északnyugat, délkelet irányban húzódik a Setref- vagy Szacsali-hágótól (826m), a Radnai-hágóig (1277m), kb. 50 km hosszúságban.
Legmagasabb csúcsa a 2303 méter magas Nagy-Pietrosz, melyet Köves-havasként is emlegetnek, és amelyet a második világháború évei alatt (1942-44) Horthy-csúcsnak neveztek.
A Radnai-havasokban még legalább öt csúcs magassága haladja meg a 2200 métert (Ünőkő, Kis-Ünőkő vagy Lála, Rebra, Kis-Rebra és Grohotu), és hat további csúcs magassága van 2100 méter fölött.
A hegységben több barlangjárat is található, melyeket többnyire a XX. században fedeztek fel és tártak fel. Ezek közül a legnevezetesebb a Tăusoare-barlang, melynek hosszúsága 16 km, szintkülönbsége pedig 360 méter, amivel első helyen áll Erdélyben.
Ugyancsak nagy szintkülönbséggel rendelkező barlangjáratok még a Jgheabul lui Zalion, az Iza-barlang vagy a Tündér-barlang.
A hegység legjelentősebb és legszebb vízesése a Lóhavasi-vízesés, amely kb. 80 méteres magasságból zúdul le a Gonoszkő oldalán. Minden valószínűséggel ez Erdély hegyeinek legnagyobb méretű zuhataga.
A Radnai-havasokban mintegy 25 nagyobb méretű állandó vizű tó is található, melyek 1800-1950 méter tengerszint feletti magasságban fekszenek.
A legnagyobb területű tengerszem a Nagy-Lála, mely mintegy 0,56 hektár kiterjedésű és 1,6 méter mély.
A hegység vidéke rendkívül gazdag ásványvizekben is. Jelenleg az oláhszentgyörgyi források vizei a legismertebbek, melyek egy forrásmészkő dombot hoztak létre, ahol hat erős gyógyhatású és nagy radioaktivitású forrás ered.
|
|
Vissza
